Tésztakosárkák sajttal és nektarinnal

Amikor Zsófinál megláttam a csirkével és gombával töltött leveles kosárkáit, egyből beugrott, hogy ezt más formában is igen könnyű elkészíteni. Úgy gondoltam, hogy a vol-au-vent-ből most via col vento lesz:-), mert a hűtő tartalma szerint olaszos hozzávalókból akartam megsütni. Igazából az előtte már felhasznált remek caciocavallo sajtomnak kerestem hasznosítási területet, még mindig maradt belőle egy nagyobb darab.
Hogy kerek legyen a történet, meg kell említenem, hogy évek óta keresek már kisebb, olyan 6-8 cm-es kis sütőformát. Olyan falatnyi quiche-eket, tenyérbe vehető gyümölcsös pitéket szerettem volna sütni bennük. Körbenéztem a terjedelmes sütőforma készletem között, és nicsak, leghátul megbújva találtam ezt a hatszettes formát. Hát, megörültem neki, el is felejtettem, hogy évekkel ezelőtt vehettem és költözés óta is becsomagolva lapult a sütő alatti fiókban. (No comment.) Az alja 8 cm, így tökéletesen megfelelt a célnak.

A tésztát kivágtam, az alját pedig először nyers sonkával és limoncelloval elkevert ricottával töltöttem meg. A limoncellot az a hirtelen ötlet sugallta, nehogy megtörjem az alkohollal való főzés hosszan tartó menetét:-), amely ugyan első hallásra talán bizarr összeállítás, de remekül helytállt! Erre nektaringerezdeket fektettem és az egészet megszórtam a már említett caciocavallo-val. (Előtte már sütöttem vele szicíliai pizzatáskákat, abból maradtak.) A caciocavallo Szicília talán leghíresebb sajtja, nevét pedig a feltevések szerint formájáról kapta (cacio=sajt, cavallo= ló). Juh- és zsíros tehéntejből készítik, ha nem kapunk, akkor pecorino-val vagy provolone-val is lehet helyettesíteni, ezekhez hasonlít leginkább az íze és állaga.

A kis kosárkák rendkívül jók lettek (még másnap, hidegen is), de langyosan a legjobb. Az egészet egy rucolaágyra fektettem, persze a dressing is elég bizarr lett, abba is tettem limoncellot.
Azt hiszem, bátran kísérletezem tovább a leveles tésztával:-))        



Tésztakosárkák sajttal és nektarinnal

1 csomag leveles tészta (25 x 42 cm)
250 g ricotta
100 g pancetta vagy nyers sonka
1 csipet só
2 ek limoncello
3 db nektarin
bors, durván őrölve
100 g sajt (caciocavallo, pecorino, provolone)

A sütőt 180 ºC-ra (160 ºC/légkeverésen) előmelegítem.
A leveles tésztát óvatosan kibontom és egy lapra helyezem. A 8 cm-es aljméretű formák esetében egy 12 cm-es tálkát teszek a lap szélétől kezdve és késsel körbevágom. A lapot behelyezem a formába és a szélét óvatosan benyomom. Igy teszek a többivel is, nekem ebből a lapból 8 forma lett. 6 kör egyben, a másik kettőt pedig a tésztamaradékokból "szabtam ki". (6 formám van, a maradékot később sütöttem.) 
A ricottába keverem az apró kockára vágott sonkát, picit sózom, ha kell, belekeverem a limoncellot és szétosztom a kosarakba. A nektarint megmosom, majd a nektarinokat 12 vékonyabb szeletre bemetszem, így könnyebb gerezdekre szedni. Kissé egymásra fektetve ráteszem a ricottára és borsot tekerek rá. A sajtot durvára reszelem és rászórom a nektarinra.
Beteszem a sütőbe és 10-12 perc alatt készre sütöm.
8 kosárka /