Narancsos édesköményleves mandulával és dióolajjal
4 hozzászólás
Fejezetek:
00 Cucina italiana,
02 Primi,
Leves
Hozzávalók:
A alkohol,
A Sambuca,
CS mandula,
GY narancs,
O dióolaj,
O olívaolaj,
recept,
T vaj,
Z édeskömény,
Z salotta,
ZF petrezselyem
Hónapokig tervezgettem, milyen is lesz a
narancslében kifőzött tésztám. Érzésre úgy gondoltam, az ilyen csakis remek lehet, és tényleg, az eredmény láttán az összes aggályoskodásom egy villanás alatt elpárolgott. Hihetetlen gazdag és finom tészta lett az eredmény, és ezen még csiszolni is tudok! Milyen is lehet az, ha majd a saját gyúrású tésztámat főzöm ki a narancslében, hát arra már nem is bírok gondolni!
(Meg persze arra sem, mikor lesz nekem az ilyesmire időm..)
Főzés közben azonban rögtön azon törpöltem, vajon mit is kezdjek a tészta főzővizével. Megéreztem a lényeget, a főzőlé ugyanis hihetetlen finom lett, egyszerűen képtelen lettem volna kidobni. Üvegbe töltöttem és vártam, amíg eszembe jut valamilyen új ihlet.
Nos, erre nem kellett sokáig várni, úgy döntöttem, leves lesz belőle. Szinte ugyanazokat az alapanyagokat használtam fel, csak épp leves formájában. Pirított mandulát tettem még a levesbe
(szerintem a dió ugyanúgy megteszi), egy kevés Sambucát is löttyintettem bele, a tetejét pedig - ez nagyon fontos! - dióolajjal locsoltam meg.
Soha nem gondoltam volna, hogy a férjem egy ilyen levesbe egyáltalán bemeríti a kanalát.
(Fúú, narancs?) Miután azonban kikanalazta a tányérját, megkérdezte: Drágám, van még??
Apró megjegyzés: a kép sehogy sem adja vissza, milyen jóízű lett ez a leves. (A recept minősége tényleg nem a fotón múlik, milyen igaz:))
Tömény narancsos, telt, szétáradó ízek. Hozzá társul még az édeskömény, a mandula, a pazar, extraszűz dióolaj, és persze a frissen vágott petrezselyem finom szimbiózisa.
Narancsos édesköményleves mandulával és dióolajjal
(Zuppa di finocchio all'arancia, mandorle griglate e oglio vergine di noci)
1 ek olívaolaj (esetleg narancshéjjal aromásított olívaolaj)
kevés vaj
1 db salotta (esetleg ½ fej nagyobb, lágyízű hagyma)
1 db kisebb (vagy ½ nagyobb édeskömény)
1 l narancsleves tésztafőzőlé
2 maréknyi mandula (vagy dió), durvára vágva
1-2 ek Sambuca (olasz ánizslikőr, elmaradhat)
2 ek dióolaj
½ csokor petrezselyem
A vajas olívaolajban üvegesre párolom az apróra vágott hagymát. Közben előkészítem az édesköményt és lehetőleg hajszálvékony csíkokra vágom.
(Nálam a narancsos tészta miatt az édeskömény már felvágva várta a sorsát a hűtőben.) A hagymát szintén apróra vágom és mindkettőt jó 6-8 perc alatt harapóskeményre párolom az olajban. Nem kell folyadékot tenni alá, úgy jó, ha egy kicsit meg is pirul.
Egy fazékban felforralom a megmaradt narancsleves tésztafőzőlevet és beleteszem a hagymás édesköményt. Pár percig csöndesen együtt forralgatom.
Közben egy pici serpenyőben szárazon megpirítom a durvára felvagdalt diót vagy mandulát
(én felvágott mandulát használtam), hogy kissé pirult íze legyen. Vigyázzunk, nehogy odakapjon, ez igen gyorsan megtörténhet!
A levest tányérokba szedem, kevés Sambucát keverek bele, rászórom a pirított mandulát és bőven meglocsolom telt, ízes dióolajjal. A tetejére aprított petrezselymet szórok.
2 személyre /
A szövegben nem tudsz HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de nyugi, az oldalon nem jelenik meg.