Leves fejezet bejegyzései

Minden, ami leves, legyen az húsos, gyümölcsös vagy krémleves

Kókuszos sültpaprika-fehérrépa-krémleves

Nem így terveztem, de ez lett belőle. A blogom hatodik évfordulójára egyhetes receptdömpinggel akartam már csak magamnak is megünnepelni és megtörni ezt a hosszabb ideje tartó csendet.
No hát a jeles napon sztrájkolt kissé a freeblog a tisztogatás miatt, én meg áthelyeztem  a gyertyagyújtást a facebook-ra.

Ezt a levest meg kell addig is mutatnom, annyira finom lett, kétszer egymás után is megfőztem, finomítottam. Valami eszméletlenül jó lett az összhatás, és nem tudom, mitől. A sült zöldségek is hozzájárultak, a fehérrépa, amit még Pestről hoztam magammal, isteni pirítva, de most jut eszembe, a kápia paprikát is bőröndben menekítettem át. A leveshez maradék kókusztejet tettem, de több csak rontana rajta, pont jó volt az a pár kanál.

Második nekiugrásnál jött a kókuszos, krémes joghurt ötlete, mikor már egész nap kopogó szemekkel a sültpaprikalevesről ábrándoztam. Igen, szoktam ilyenekről is ábrándozni, nem csak lila Essie körömlakkokról:)
Kevés tengeri sót ne felejtsünk, és igen, legközelebb vendégeket is hívok rá.
/...../
Kókusztejes sültparika-fehérrépa-krémleves kókuszos joghurttal

Tovább is van... »



Burgonyaleves almával, paradicsommal, virslivel és pestóval

Azt tartja a családom, hogy verhetetlenek a leveseim. Különösen azok a legjobbak, amelyek maradékokból lettek szinte összecsapva, és épp ebből az okból nehezen reprodukálhatók újra.
Nos, ebből senki nem evett rajtam kívül, de én kétszer is ismételtem, annyira finom lett, és persze, maradékot kellett eltüntetni a hűtőből! :) Az alapja a nálam tavasszal sokszor megjelenő spárgaalaplé, amit a friss spárgák végeiből és száraiból főzök. Ez egy elég hosszadalmas munka, mivel meg kell várni, amíg kifő a lé, és elég sok esetben ezt a levet használom fel a további étel készítéséhez.
De megéri, nagyon is! A titka az, hogy kevés vizet használjunk és azt is fűszerezzük alaposan. Fehérbor ne hiányozzon belőle soha, kevés citromhéjat is tehetünk bele és babérlevél, babérlevél!  
Spárgalében főtt burgonyaleves almával, virslivel és diós pesztóval

Tovább is van... »



Forralt boros aszaltszilva-krémleves cantuccinivel

Ez egy téli leves. Egészen pontosan karácsonyi volt, ha a piros terítő nem lenne elég, akár ragyogó piros gránátalma magokat is szórhattam volna a tetejére, de az már tényleg nem volt itthon.
Ebből a bevezetőből most az következik, hogy mielőtt beköszönt a február, megmutatom a karácsonyi menüt, ami azért nem vészes, mert az év tizenkét hónapjában gyakorlatilag bármikor beilleszthető. Azért ez mégis egy télies leves, maradjunk annyiban.

Ez a leves Flatcat-től származik (eredeti recept ITT) Hosszú ideje szemeztem már vele, mert nálunk nem divat édes levest enni. Vagyis csak desszertnek tudnám elsütni az ilyet, azért megpróbáltam, és bejött, nagyon is.
Télen gyakran van itthon forralt bor, miért is ne lenne. Nem csak inni jó, de lehet belőle lekvárt, zselét készíteni, süteménybe tenni, de sós levesalapnak is remek.
Emiatt kapásból lecseréltem a befűszerezett vörösbort forralt borra. Ez a leves így hihetetlenül egyszerű lesz, ha lenne nálam gyerekrovat, akkor oda is betehetném.
Forralt boros aszaltszilva-krémleves cantuccinivel

Tovább is van... »



Édesköményleves rozsos kenyérrel és kecskesajttal

A forró, szájban szétolvadó krémlevesek korát élem megint. Ez egy jó kis őszi leves, azt nem mondhatni, hogy a rozsos kenyértől, a római köménytől és a kecskesajttól lett az, pedig valahogy igen. Kutakodásomban Ancsika édesköménylevese akadt az utamba, ezt aztán a magam képére formáltam.
Édesköménytől óvakodóknak ajánlom, mert megfőzve, ízesítve már csak egy letompult, finoman elegáns édesköményt ízt kapunk, adjatok neki egy esélyt!
Édesköményleves kenyérrel, római köménnyel és kecskesajttal

Tovább is van... »



Avokádós-burgonyás spárgaléleves spárgasípokkal és tökmagolajjal

Néha azt gondolom, hogy spárga és leves - ebben a műfajban már mindent de mindent leírtak, nincs új a nap alatt.
Aztán mégis. Egy véletlen, hogy maradt vagy másfél liter felhasználhatatlannak hitt spárgalé és egy szinte túlérett, vajpuha avokádó. Na ezt add össze!

Összeadtam. Nagyon adta magát, ami azt jelenti, hogy az avokádót beleturmixoltam a spárgalébe. Aztán csak álltam, ott a lé előtt, fogalmam sem volt, mit is tegyek még hozzá, mert ez az avokádós lé már maga volt a teljesség. Tényleg.
Utána főztem még néhány szem burgonyát és úgy találtam, hogy ez csak fokozza még a teljességet, bár néhány kisütött fokhagymás garnéla sem lehet egy rossz ráadás.
Na majd legközelebb.

Avokádós-burgonyás spárgaléleves spárgasípokkal és tökmagolajjal

Tovább is van... »



Rucolás-zöldcitromos zöldborsókrémleves

Hosszú évekkel ezelőtt a reptéren várakozva kezembe akadt az újságosstandnál egy gasztroújság. Megakadt a szemem egy borsólevesrecepten, a kép egy üdítően zöld kupacot mutatott, a receptben pedig a zöldborsón kívül citrom és menta is volt. Egyből éreztem, hogy ez egy álomtrió, ilyet előtte még nem pipáltam, le is körmöltem azon nyomban a mindenhova hurcolászott kis füzetkémbe. (Az újság egyébként az ausztrál Gourmet Traveller egyik téli példánya volt, egyből beleszerettem, azóta jó pár példányt vettem is belőle.)

Hazajövet három hét múlva annyi más forgott a fejemben, a mentás-citromos zöldborsókrémlevest pedig befedte a pókháló. Aztán elkezdtem blogolni és lám, egyre-másra feltűnt a az ÉN! mentás-citromos zöldborsókrémlevesem! :).
Azóta persze megfőztem én is a mentás-citromos zöldborsókrémlevesemet. Naná! És igen, tényleg finom, nem gasztroblogoló vendégeknek tuti siker.

Ennek alapján, ahogy már látjuk, szinte folyományaként készült ez a rucolás zöldborsókrémleves. /...../
Rucolás-zöldcitromos zöldborsókrémleves

Tovább is van... »



Ananászos paradicsomleves mozzarellanyárssal

Világéletemben szerettem a paradicsomlevest, talán ez az egyetlen zöldség - pardon, gyümölcs -, amiért minden egyebet becserélnék, akár egy hatalmas adag francia krémest is. Képtelen vagyok megúnni.
Szép pályát írt le nálam a paradicsomleves műfaja, kezdetét az óvodás idő jelentette berántott, betűtésztás formában, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Amióta tinikoromban aztán kitárult előttem a világ, a paradicsomleves is átment néhány fazonírozáson, volt köztük hígabb, fűszeres példány főtt tojással, indiai csípős, orosz fajta sok hússal és káposztával, mexikói avokádós, természetesen az olasz főzelékszerű püré is, néha fehérbabbal, az állomásait nem is részletezném, a leírásuk bizonyára megtöltene egy egész posztot is.
Így eljutunk ahhoz a ponthoz is, hogy nem csak klasszikus felfogású paradicsomleves létezik, annyi kísérletezés után én például kimondottan szeretem gyümölcsökkel együtt, igen, akár levesben is. Ilyenkor télen friss, édes, lédús ananásszal nagy élmény, sőt, még egészséges is.
Tessék csak kipróbálni!
Ananászos paradicsomleves mozzarellanyársakkal

Tovább is van... »



Citromos zellerkrémleves gesztenyével

Egy hete árválkodott egy nagy fej zeller a hűtőben. Igen, kitaláltátok, egy egész újszerű levest sikerült belőle kihoznom, különben nem is került volna fel ide:).

Hogy mi tesz különlegessé egy zellerkrémlevest? Vegyük csak sorjába!
Először is, semmi tejtermék, tejszínnel való sűrítés, ilyesmi nincs benne! Első kóstolgatásnál rájöttem, mennyire markáns marad ez a jellegzetes földes íz, ha magára hagyjuk. Tettem viszont bele tárkonyt, egy csomó volt még a hűtőben maradék (a tárkony jól bírja a gyűrődést, elég sokáig lehet még szedegetni a leveleit), és természetesen házi alaplével öntöttem fel.
Volt még néhány biocitrom is a gyümölcskosárban és mivel a levest pürésíteni akartam, elkezdtem levágni a héját. Közben jött az ötlet, hogy miért is ne, tegyünk bele egész citromokat! Így végül is egy egész fej citrom került bele, szőröstül-bőröstül, csak a héj alatti fehér részt vágtam ki, hogy ne legyen túl keserű. Érdemes kipróbálni ezt a módszert, nálam sem most játszott utoljára.

És csak ezután jött még a hab a tortán! Folyamatosan keresem a krémlevesekbe való belevalókat, hát ez is egy jó kis megoldás.  /...../
Citromos-tárkonyos zellerkrémleves gesztenyével

Tovább is van... »



Kolbászos burgonyakrémleves

A meleg kabát és sál mellé lassan újra előkerülnek a melengető levesek is. Micsoda közhely ez így, de valóban, most a forró, sűrű levesek esnek a legjobban.
Ennek a végtelen egyszerű krémlevesnek egyetlen egy titka van: finom házi kolbász, honnan máshonnan, mint állandó kolbászbeszállítómtól :), Gabojszától. A másik picinyke titok pedig az, hogy ezúttal a kolbászt bele is mixeltem, ami annyira bevált, hogy gyakrabban is kellene így készíteni. Az ilyen leves nem is kíván már egyéb ízesítést, csak pár pötty nagyon jó olívaolajat a tetejére - jelen esetben szarvasgombásat használtam - és egy maréknyi friss petrezselymet.
Kolbászos burgonyakrémleves olívaolajjal és petrezselyemmel

Tovább is van... »



Szárzellerleves olajban sült pirítóssal

Évente előjön a gond, mit is kezdjek a szárzellerrrel. Tudom, persze, kisebb adagokban is meg lehetne venni, de minek, a piac meg messze van. Fűszerezéshez, ízesítéshez csak egy-két szál szükséges, de erről már regéltem sokat.
A héten főztem egy nagy adag húsos ragut és mivel épp nem volt otthon sárgarépa, hát több szárzeller ment bele. (Igen, úgy is nagyon rendben.) A ragu nagy részét pappardellével megettük, kisebb része sült paprikában végezte, de még mindig maradt kilenc szál szárzeller.

Leves lett belőle. Pár szem burgonya, egy jó kis alaplé (most zöldséges), két maroknyi frissen szedett bazsalikomlevél (a teraszról), egy jó pohár finom fehérbor (most épp Trebbiano), néhány szelet házi fehérkenyér (most a reggeliből megmaradt briós), jófajta olívaolaj, amiben kisülnek a kenyérszeletek (most bazsalikomos extraszűz olívaolaj), és voilá, kész is egy finom, laktató leves. A tetejére parmezánt is lehet szórni, de tegnap este annyi sajtot ettünk egy kis proseccoval, hogy köszöntem, most nem kértem rá :))Szárzellerleves olajban sült pirítóssal

Tovább is van... »



Sárgabarackos gazpacho

Manapság már nem kell ahhoz Spanyolországba utazni, hogy valaki megismerje a gazpachot. Elég csak felütni a júliusi gasztroblogokat, vagy elmenni egy hangulatos kisvendéglőbe: elég nagy biztonsággal találunk gazpachot az étlapon.
Ha még ennél sem dereng semmi, akkor annyit mondanék, hogy a gazpacho a spanyolok nyers, hideg lecsója, leturmixolva. Amolyan lecsó-smoothie, amit pár zöldség- és tojáskockával is tartalmassabá tehetünk.

Én először vagy húsz éve, egy magyarnyelvű, véknya kis spanyol szakácskönyvben találkoztam vele először. Furcsa is volt, érdekes is volt, aztán a tíz receptből el is készítettem egyet, miután rájöttem, hogy lehet, hogy andalúz, lehet, hogy murciai, ebben a könyvben szinte mindegyik egyforma volt.
Spanyolországban aztán többször ettem gazpachot, aztán egy idő után meg is alkottam a sajátomat. Semmi különös, csak épp olyan arányban vannak benne a hozzávalók, ahogy szeretjük. Kevés hagyma, sok paradicsom és paprika, némi uborka, jó nagy löttyintés olívaolaj, és persze sherryecet, vagy jófajta érlelt, spanyol borecet. Rusztikus házi kenyeret ásványvízbe szoktam áztatni, ez megy még bele. Én éppenséggel úgy szeretem, ha jó sűrű, de még pohárból lehet kortyolni. Alaposan be kell hűteni, a végén akár jégkockára is önthetjük. /...../
Sárgabarackos gazpacho barackmagolajjal

Tovább is van... »



Vaníliás-kardamomos sárgadinnyekrémleves

Világéletemben ki nem állhattam a sárgadinnyét. Hétvégén azonban örököltem egy jókora dinnyét, ami olyan, de olyan illatanyagot árasztott a hűtőből, hogy becsomagolva is a teraszajtóig lehetett érezni. Gondoltam, ennek már fele sem tréfa, igazán nem örültem volna, ha Gabojsza friss kolbászát dinnyeillatok lengik át. Valamit tenni kellett, mert ebben a mennyiségben - és főleg térfogatban - sokáig nem lakhatott a hűtőmben.  

Először levesnek indult, át is néztem gyorsan a világhálót, de a leggyakrabban előforduló tejszínes dinnyepárosítás nagyon nem tetszett, hát hogyan is lehet hűsítő egy jégbehűtött leves, ha legalább egy pohár zsíros tejszín van benne?
Felvágtam a dinnyét és akkor ért a meglepetés. A dinnye belseje ugyanis az ismert halálsápadt, halszagú és kemény gyümölcs helyett egy hihetetlen mézédes, mélysárga, dinnyére még csak nyomokban sem emlékeztető gyümölcshúst rejtett. Cantaloupe.

A tejszínt természetesen elhagytam, készítettem azonban egy enyhén boros, kardamosos redukciót, amit összekevertem a frissen pürésített dinnyével.
Azt nem mondom, hogy ezután a sárgadinnye rabja leszek, de ez a leves határozottan ízlett. Dinnyegolyókat tettem bele, illetve kolbásznyársakat, az édesköményes kolbászt ezúttal Gabojsza szolgáltatta.

Ebből az alapból minden lehet, nem is tudom eldönteni, mi is lett belőle. El lehet így, ahogy én is tettem, jéghidegen kortyolgatni, aperitifként mehet bele egy kevés vodka vagy dinnyelikőr, de granitának is kiváló lesz. Több cukorral, só nélkül leves vagy desszert, kolbásszal, tonhal- vagy lazaccsíkokkal pedig előétel. Egyszóval így, tejszín nélkül végtelenül variálható.
VAníliás-kardamomos sárgadinnyekrémleves édesköményes kolbásznyársakkal

Tovább is van... »



Salátakrémleves zöldborsóval

Ha Laura nem kommentel Gabojszánál, az életben nem tudom meg, hogy salátából is lehet krémlevest főzni. Na jó, egyszer csak rájövök erre a titokra is, de így sokkal egyszerűbb volt!

Kicsit változtattam rajta, de a lényeg megmaradt. Fejessaláta helyett jéghegysalátát vettem, mert úgy gondoltam, nem fő annyira szét. A tejszínt mascarponéra váltottam, zöldségként pedig zöldborsó is ment bele. Igazán nem ment át nagy fazonírozáson.
Almabalzsamom volt otthon, az tényleg jó hozzá, kell az a pici savasság.

A férjemnek ízlett, csupán azt mondta, a színén kellene még dolgoznom:).
Jéghegysaláta-krémleves zöldborsóval

Tovább is van... »



Paradicsomleves sárgarépával, grappával és chiliolajjal

Paradicsomlevesre vágytam, ennek pedig a legegyszerűbb módja az, ha olajon megfuttatunk egy kevés hagymát, felöntjük darabos paradicsommal (ezzel ugye nincs semmi macera), némi kis jófajta alaplével és legalább egy órán át hagyjuk gyöngyözni, hogy egy sűrű, zamatos levest kapjunk. Ha van mit vagdosni a teraszon megtermett dzsungelunkból, mehet még bele valamennyi friss zöldfűszer is. Ennyi.

Az ennyinél azonban most többre vágytam, ezért megspékeltem a levest harapós, hajszálvékonyra szelt sárgarépával. Először úgy gondoltam, hogy az egészet pürésítem és egy igen finom paradicsomkrémlevest kapok, de menetközben meggondoltam magam. A leves annyira, de annyira szép volt, amikor beleeresztettem a hajszálvékony répaszeleteket, hogy egyből meggondoltam magam. A leves úgy maradt.

Tányéronként hozzáadtam egy kanálnyi jóminőségű grappát, borsot tekertem rá és meglocsoltam chiliolajjal.
A levest legjobb másnaposan enni - úgy értem, a leves legyen másnapos, nem Te:). Sokkal finomabb lesz, szépen összeérnek az ízek. /...../
Paradicsomleves pirított sárgarépával, grappával és chiliolajjal

Tovább is van... »



Sültburgonyaleves birsbalzsamos tejhabbal

Ennek a levesnek az alapját még tavaly nyáron láttam valahol, de amikor hozzáfogtam, hogy megfőzzem, azon nyomban átalakult. A kiinduló forrás azóta gyakorlatilag feledésbe merült, mivel a saját ötletem annyira tetszett, hogy tovább csiszolgattam rajta.

Eddig még nem ettem, de még nem is találkoztam olyan levessel, amiben teljesen készre sült burgonyákat tálaltak volna, mintha azok a sarki sültkrumplistandról érkeztek volna. Mondjuk ez nem is olyan, annál jóval fűszeresebb és nem is olajban sült. Hasonlót készítek már hosszú évek óta, csupán a folyadékon és a fűszereken változtatok kedvem szerint. Az sem baj, ha kicsit odakap, az csak jót tesz neki. 
Idáig sima ügy, de amikor kész, felöntöm nagyon jó húslevessel vagy alaplével. mikor mi van otthon.

Inenntől kezdve a leves új életet kezd. Bármilyen, otthon fellelhető dologgal meg lehetne locsolni, mehet rá crème fraîche, pesto, mascarponeval lazított pesto, tejföl, meg még ezer egyéb dolog.  /...../
Sültburgonyaleves birsbalzsamos tejhabbal

Tovább is van... »



Régebbiek | Végére »

designed by *dallacucina*