Nyelvhal dukkah-fűszerrel, radicchioval és cukkinivel

Avagy: hogyan hozzunk ki otthon egy vacsorát 50 euróból, hogy éhesen álljunk fel az asztaltól?
Ezt a címet is adhattam volna ennek a bejegyzésnek, miután nagyjából kiszámoltam, hogy bizony még otthon, a házitűzhely mellett sem lehet igazán jóllakni ennyi monétából, ha az ember *helyesen* akar vásárolni:-)

Mindez még Szilveszter előtt történt, amikortól is megpróbáltuk étkezési szokásainkat a megfelelő, vagyis könnyebb mederbe sodorni. Ezért könnyű húsok és halak, szintén könnyebben elkészített zöldséggel szerepeltek az étlapon. Irány a halas, abból is a város egyik legjobbja. Illat egy szál se, a kínálat pazar, no és az árak szintúgy... A legényekből semmit sem látni, jég alatt szendereg mind. Végül is ezt a fickót választottuk, miután az árus fiú megnyugtatott, hogy ez a maga 60-70 dekájával talán elég lesz kettőnknek. Milyen igaza lett... arra már nem is akartam gondolni, hogy abból a 26 euróból hány kiló csirkét vehettem volna, de hát egyszer van csak december harmincadika az évben... és úgy látszik, a nyelvhal fajlagos ára is ugyanúgy a súlyával együtt emelkedik, akár csak a csiszolt gyémánté:-))  Dél-Afrikai fehérbort választottunk hozzá, a radicchio meg a rengeteg friss zöldfűszer már valóban olcsó volt:-)

Tovább is van... »