G durumdara hozzávaló

Tejbe(durum)gríz mákkal és fehércsokoládéval

2009. február 2.
10 hozzászólás
Fejezetek: 00 Cucina italiana, Desszert-krémes, 05 Dolci, VT
Hozzávalók: A alkohol, A csokoládélikőr, CS csokoládé, CS mák, G durumdara, recept, T tej, T vaj

Ezer éve nem főztem tejbegrízt. Az óvodai és iskolai menzák után tinédzserkorom körül ehettem néhányszor, de a tejbegríz sosem képezte családunk ellátásának oszlopos részét. A gyümölcsös tejberizs már inkább, de most nem róla van szó.
Főleg akkor ettem, mikor nagynéném elkezdte pici unokahugomat szilárd kajával etetni, és tudta, hogy esténként rendre átbaktatok és igényt tartok kishugi el nem fogyasztott maradékára. Így hetente kétszer biztos megvolt a tejbegrízes fejadagom, ami sokkal finomabb is volt, mint a menzakoszt. Én még lekvárt vagy szerencsi kakaóport is kaptam rá, míg szegény huginak csak úgy pőrén lapátolta a szájába.

Eszem ágába se lett volna tejbegrízt főzni, ha nem írom le magam, hogy a római gnocchi tulajdonképpen nem más, mint sós tejbegríz. Azon a ponton már majdnem indultam is a konyhába, hogy főzzek magamnak egy nosztalgikus erővel bíró tejbegrízt, de félúton lemondtam róla.
Aztán megláttam Katica tejbegrízét, de itt már nem volt visszaút. És megvalósítottam azt, ami a római gnocchi óta motoszkált a fejemben:)
              Tejbe(durum)gríz mákkal és fehércsokoládéval

Tovább is van... »

Mamma

Vaddisznósült gnocchival és szalonnás zöldbabbal

2009. január 3.
3 hozzászólás
Fejezetek: 00 Cucina italiana, Classics, Főétek, Menüsorok, Karácsony, 03 Secondi, 04 Contorni
Hozzávalók: A alkohol, A bor, B vörösbor, brodo, E balzsamecet, F babérlevél, G durumdara, H pancetta, H vaddisznó, H vadhús, recept, T vaj, Z burgonya, Z paradicsom, Z paradicsom darabos, Z póréhagyma, Z sárgarépa, Z szárzeller, Z zöldbab ceruzabab, ZF rozmaring

Karácsonykor kissé hagyománytörőek voltunk. Szép és lelkiekben gazdag karácsonyi időszakunk volt, azt hiszem, mindannyian szívesen emlékszünk majd vissza erre az évre. A hosszú évek során magunk által kialakított tradíciókat is csak az étkezés terén törtük meg.

Már október óta terveztem a karácsonyi hét menüsorait, de még az utolsó héten is tanakodtam, hogy biztosan mindenki megtalálja a saját kedvencét, de azért valamelyest illeszkedjen az ünnep adta kerethez.
Egy pont azért biztos volt: férjem végtelen bánatára elmaradt a sült, töltött szárnyas, ehelyett vaddisznót sütöttem. Az egésznek tiszta prózai oka van. Apósom egyik barátjától kaptunk több kiló, saját maga elterített vaddisznót, amit aztán a kívánságunknak megfelelően előkészítve fagyasztva hetekkel ezelőtt meg is kaptunk. Az ilyen csemegének képtelenség ellenállni, ezért úgy döntöttünk, Szenteste vaddisznó legyen! Hisz a Karácsony attól is szép, hogy még nagyobb gonddal készülő finom falatokat együnk, nem? Ezért még az elmaradhatatlan vöröskáposztáról is lemondtam, hisz egyáltalán nem illett hozzá.

A Szenteste menüje a következőképpen alakult:
- Libahájban sült, konfitált libamáj házi pirítóson, lilahagymával, paprikával és paradicsommal
- Vaddisznósült toszkán módra házi gnocchival és szalonnába tekert ceruzababbal
- Szíciliai cassata
[.....]
Vaddisznósült gnocchival és szalonnás zöldbabrőzsével

Tovább is van... »

Mamma

Gnocchi alla romana olvasztott fontinával és fűszeres paradicsommal

2008. december 3.
11 hozzászólás
Fejezetek: 00 Cucina italiana, Classics, Mellékes, Menüsorok, Előétel, 02 Primi
Hozzávalók: A alkohol, A brandy, A desszertbor, A vermouth, brodo, E balzsamecet, F csillagánizs, F vanília, G durumdara, O olaj, recept, S fontina, S parmezán, S sajt, T vaj, tojássárgája, Z paradicsom, Z paradicsom szárított, Z salotta

Folytatódik a vacsoránk. Már a harmadik fogásnál tartunk, de még mindketten farkaséhesen várjuk a folytatást - hiába, így jár az, aki minimál felfogásban próbál romantikázni. Kellemes velejárója a dolognak, hogy képtelenek vagyunk magunkat degeszre zabálni:-)), egyszerűen nincs miből... ami persze a vacsora további lefolyására igen jótékony hatással van.

De ne is szaladjunk elébe a dolgoknak.
A menü tervezésénél - amire túl sok időm ugye nem volt - természetesen megfordult a fejemben, hogy jó lenne beiktatni ide egy könnyű tésztát. Mi sem egyszerűbb, gyorsabb, a friss hozzávalókból pikk-pakk össze is lehet dobni, amíg forr a leves, vagy karamellizálódik a cukor. Friss hal beszerzésére nem volt már időm, pedig az motoszkált a fejemben, egy hal és egy pasta könnyed szimbiózisa. Elképzeltem, hogy ide leginkább egy könnyű párolt, fűszeres hal illene a legjobban. Egy pillekönnyű, pirított sütőtökös, Szent Jakab-kagylóval megforgatott pappardella. (Mondjuk ez nem kimondottan a gyorsan, finomat kategória!) Főleg akkor nem, ha magam akarom a tésztát is gyúrni, az akkor már egy félnapos projekt. Vagy a férjem egyik kedvence a tonhalmártásos borjúszeletek (vitello tonnato) pl. Gabah után, de ezt ilyen kis mennyiségben végképp nem érdemes elkészíteni, ezért ötlet most elvetve. 

Aztán beugrott a polenta, egyszerű, előkészíthető, és szeretjük.
A harapósabb változatot készítettem, ami római gnocchi néven ismert, mert Latiumból származik, és teljesen olyan, mint a polenta - csak épp nem kukoricából készül, hanem a durumbúza szemcsésre őrölt változatával, a durumdarával.  [.....]
                   Gnocchi alla romana - Gnocchi római módra, fontinával és paradicsommal

Tovább is van... »

Mamma

balinto 2006