G kétszersült hozzávaló

Joghurtban pácolt csirke morzsával töltött paprikával

Egy könnyű, húsos vacsora hogy is kezdődhetne másképp, mint csirke, amely valamilyen zöldfűszerekkel társított zöldséggel végződik. Egy joghurtos pácban sült csirke mindig bejön, főleg akkor, ha zamatos, ízben gazdag és némiképp laktató is. Ez pedig ilyen, a pác pont erről gondoskodik. Az egyedüli titka az, hogy hosszú ideig, lehetőleg egy éjszakán át tartsuk is benne. 
A csirkét most sült cukkinis kuszkusz és morzsával töltött sült paprika kísérte. Az enyhén savanykás, joghurtos mártásban sült csirkecombokat remekül kiegészítette a kissé édeskés, finom fokhagymás morzsával töltött kaliforniai paprika. 
Ez a fajta töltelék egyáltalán nem idegen, sőt, nagyon sok zöldségfélét töltenek frissen reszelt kenyérmorzsával, amit hagymával, fokhagymával, paradicsommal, gombával, különböző halakkal töltenek és vagy a grill rostján, vagy a sütőben, olívaolajon kisütnek. Éveken keresztül íly módon paradicsomot sütöttem, később próbálkoztam paprikával, cukkinivel és padlizsánnal is. 
Az eredmény egy rendkívül ízgazdag, mártásos zöldség lesz, amit bármilyen frissen sült húshoz tálalni tudunk. Ha sütőben sütjük, akkor természetesen a mártást is variálhatjuk, tehetünk bele még friss zöldfűszereket, citrushéjakat, esetleg apróra vágott olívabogyót is.

Joghurtos csirke morzsával töltött paprikával

Tovább is van... »


Rántott csirke saláta tökmagolajos burgonyával

Nem kell mindig kaviár - ahogy szól a fáma -, de egy veretes húsadag még azon férfiember szívét is megdobogtatja, aki úgy különben nagy barátja a könnyed, mediterrán konyhának. Úgy egyébként, mert kétévente talán, ha egyszer, de mégis a tányérra kerül. Most viszont napok óta mást sem hallottam, csak lenne már egy kis bécsi szelet, vagy ilyesmi, aranylóan panírozott hús, vagy ilyesmi, valami kis salátával, vagy ilyesmi.
Most sóhajthatunk ugyan egy nagyot, de a köz nyomásának néha érdemes eleget tenni. A szabad alkotói terem tehát az *ilyesmi* behatárolásán volt, de az is hamar kiderült, hogy ez valamilyen burgonyasaláta lészen. És ha már ennyire muszáj ez a rántott hús-féle dolog, akkor legalább adjuk meg a módját: lehet, hogy azért sem szeretem a rántott húst, mert többnyire a magyaros verziót kaptam, ettem egész gyerekkoromon keresztül, pedig akármennyire is egy rusztikus étekről van szó, lehet ezt azért kifinomultabban is készíteni.  [.....]

Rántottcsirke-saláta tökmagolajos burgonyával

Tovább is van... »


Mákos túrógombóc (Topfenknödel mit Mohn)

Idejét sem tudom már, olyan rég volt, amikor egyszer Bécsben egy káprázatos túrógombócot ettem. Hogyne ismertem volna a túrógombócot, sokszor csináltam addig magam is, de olyanra sosem sikerült, mint amit ott, akkor ettem. Nemcsak a gombócok megjelenésében volt különbség: mákos volt, sőt ebből a belsejébe is jutott, vanília mártásra is emlékszem talán, és az elmaradhatatlan szilvarösztire is. De nem csak ezért ízlett kimondhatatlanul, hanem azért is, mert a gombóc szinte lebegett, olyan könnyed volt!
Persze azonnal tudni szerettem volna a receptjét. De annak idején még azt a szót sem ismertük, hogy internet, (ha-ha, ilyen is volt egyszer) ezért sokáig várnom kellett, míg végre osztrák üzlettársakra tettem szert. 
És akkor megtudtam a gombócok titkát!
Szóval senki se higgye azt, hogy kedves túrógombócunk magyar eredetű! Dehogyis! A túrógombóc sok más egyébbel együtt a monarchia idején jött át hozzánk, és mi magyarok egy kissé leegyszerűsítettük az elkészítését.
Két nagy különbség van a két elkészítési mód között. Fogalmam sincs, hogy a magyar gombócot miért búzadarával dúsítják, mikor az eredetiben nem is azzal készült. Azért nem értem igazán, mert ettől a gombóc elnehezül, sőt egy csomó időt kell várni, amíg a dara felszívja a szükséges nedvességet. [.....]


Tovább is van... »


Csirkemell mandulás narancsmártással (Petto di pollo all'arancia)

Nehéz dió volt a legújabb feladvány, a komplementer ízek játéka. A példaként felsorakoztatott párosításokkal nemigen tudtam mit kezdeni, mert a felsálhoz nekem nem feltétlenül a zöldbab jut elsőre az eszembe:-) Az ázsiai konyhák, de főleg az indiai és a kínai szinte tobzódik a komplementer ízekben, akármelyik fogásukaat is nézzük, egy chutney-val tálalt főétel, hozzá egy kesernyés pofa sör egyszerre akár öt legyet is ütne, de azt hiszem, ha jól értelmeztem, nem ez volt a kiírás lényege.
Lorien olyan ételt kért, amiben önállóan is helytálló fogások szerepelnek, de amelyek egyszerre is "ehető" minőségűek, egy fogásba összeboronálva. Vagy valahogy így:-) Ezen indultam el:

Ez a csirkés-rizses étek eléggé, sőt abszolút unalmas is lenne, ha nem dobná fel a mártás, ami az egésznek a lelke. Nem is tudnék különben előrukkolni vele, viszont a mártás uralkodik az egész fogáson, mi pedig oda voltunk érte! 
Egy klasszikus, olasz ételről van szó, ami egyszerűbb változatában egy narancsmártásos csirkesült, de nem idegen a spanyol konyhában sem. Ez a gasztroátjárhatóság a mediterrán vonalon - vagy az ízek globalizációja - nekem annyira tetszik, hogy ha tehetem, nagy örömmel hódolok neki. Spanyol tapasként is működik a dolog, ott hasonló módon készítik, ha jól tudom, ott a mandulás változathoz adnak némi (természetesen andalúz) citromot. A tapasvacsoránk keretén belül én is készítettem citromos csirkét (ez is jön majd valamikor), ami viszont messze nem volt ennyire intenzív ízű. [.....]

Csirkemell mandulás narancsmártással

Tovább is van... »


balinto 2006