H húsos szalonna hozzávaló

Diós-szalonnás kelbimbó paprikakrémmel

Gyerekkoromtól kezdve szerettem a kelbimbót. Jó kis gyerekkor, ugye? Mások a barakclekváros vajas kenyérrel a kezükben másztak fára, én meg a kelbimbóért epekedtem. Szép kis dolog! Jelentem, még mindig tart. A család már akkor is irtózott a gondolatától is, a második számú családnál sincs ez másképp. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, ha kelbimbó kerülhet az asztalra.

Egyedül vagyok a héten, ezért vacsorára beleéltem magam egy finom kelbimbós vacsorába. Nincs szezonja, de jó a fagyasztott is. Köretnek indult sült csirke mellé, de annyira eljárt az idő, hogy csak pár darabkát tudtam belőle enni, a javarészét elvittem munkaebédre.
/...../
Diós-szalonnás kelbimbó paprikakrémmel és fügebalzsammal

Tovább is van... »


Choucroute, avagy Elzász húsos fazeka

Évente kétszer-háromszor nekiállok, és nagyobb társaságnak főzök egy hatalmas adag húsos káposztát. Hosszú évek óta főzök hasonlót, egy ősrégi francia szakácskönyvben találtam a receptet, ami emlékeim szerint akkoriban eléggé magyarosra hajlott.
Két éve rájöttem, hogy nem véletlen hívom én ezt a mindentbele-egytálamat elzászi káposztának, mert ugyancsak hajaz az ő híres choucroute-jukra.
A choucroute [sukrut] olyan, mint nálunk a töltött káposzta: egy hatalmas fazékban legalább három, de inkább négy-ötféle különböző húsneművel savanyú káposztát főznek, ami jellegéből adódóan másnap, sőt harmadnap felmelegítve sokkal finomabb lesz. Az ízek összeérnek és kiforrnak, akárcsak a mi töltött káposztánknál.

A choucroute-nak nincs különösebb titka, csupán a fűszerezés más, illetve nem biztos, hogy az elzászi kolbászt be tudjuk szerezni, akkor viszont legyen valami hasonló.
Choucroute - elzászi savanyú káposztás, boros egytál

Tovább is van... »


Meleg kecskesajtos pirítós lardonnal, dióval és almával

Tour de France-ban utazunk most egy ideig, ugye mondtam már?
Épp Normandiában vagyunk, a túra ma a parttal párhuzamosan vezet egészen Rouen-ig.
Ami a konyhát illeti, Normandia maga a Paradicsom, de az is lehet, hogy még egy lépcsőfokkal több. Évekkel ezelőtt csak úgy tologattam magam előtt Franciaországot, azt hiszem, még éretlen voltam a befogadására. Egyszer csak ott termett a normand tengerpart, és most használhatnék hihetetlen elkopott és ócska frázisokat, de tényleg rabul ejtett. Szerintem úgy örökre.

Csak úgy tobzódunk a méltán híres alapanyagokban, képtelen vagyok választani, néha az az érzésem, itt minden jellegzetes, amit elém tesznek a tányérra. Hihetetlen, de még sosem találkoztam ennyi leggel egy konyhában.
Meleg kecskesajtos pirítós szalonnás, diós, almás salátával

Tovább is van... »


Dióval és fontinával töltött sertésszűz

Gabah dióval és fontinával töltött sertéskaraja egy hét leforgása alatt több olvasót is megihletett. Nem csoda, könnyű elkészíteni és látványos eredmény produkálható vele. Amolyan villantós vendégfogadó.
Mivel nálunk egy teljes karaj eléggé nagyocska lett volna, két kisebb sertésszűzből készítettem, ennek megfelelően kevesebb "zseb" is került beléjük. Ez nagyjából három adagnyi, másnap hidegen ettük a maradékot, tehát a hidegkonyhás vizsga is sikerrel járt.
Mivel én szószmániás vagyok, aláöntöttem egy kevés bort és alaplevet, ebből egy intenzív ízű mártást redukáltam a végén. a körete pedig zöldborsós párolt brokkoli volt, melynek a tetejére pirított diót szórtam a maradékból.
Dióval, nyers sonkával és fontinával töltött sertésszűz szalonnabundában

Tovább is van... »


Tojásos galuska, másképp

Gyors vacsora és bár a tojásos galuska zsenge fejessalátával inkább tavaszias étel, ezt most ütöttem össze. Semmi különös nincs benne, csupán annyi, hogy finoman csípős lett a zöldborstól, illetve mind a galuska, mind az uborka kapott egy kevés extraszűz olívaolajmázat, amitől, meg persze a francia vermuttól, a konyakban eltett zöldborstól és a sűrű franciás tejföltől az egész nem lett túl magyaros :).
A férjem meg is jegyezte, hogy egyre jobban kedveli a magyar konyhát, igazán főzhetnék gyakrabban:)
Tojásos galuska, szalonna, eltett bors, crème fraîche, olívaolajas uborka

Tovább is van... »


Ír gulyás

Eldöntöttem, hogy ír gulyást kell főznöm a skót zabpelyhes kekszek elé. Még életemben nem főztem, de úgy gondoltam, ennek pont akkor jött el az ideje, mikor jó nagy társaságot kell vendégül látnom. Már januárban nekiálltam a receptkeresésnek, átnéztem az összes ismert magyar, és rengeteg angol nyelvű receptet, de a keksszel ellentétben itt mégsem ejtettem meg a próbafőzést - ebben a mennyiségben kicsit bajos lett volna, tehát biztosra kellett mennem.

Két dolog vált világossá: Az egyik, hogy az ír gulyás rettentően hasonlít a miénkre, az állaga pedig valahol a gulyássleves és a pörkölt között helyezkedik el, és egy igen egyszerű étel.
A másik felismerés technikai jellegű volt. Az ír gulyást arrafelé birkából készítik, az egyszerű skót ember soha nem áldozná fel a fiatal bárányt, hogy gulyást főzzön, hisz megélhetésének alapját vágná le és főzné el. Ez eddig rendben, én viszont nem mertem megkockáztatni, hogy tizenvalahány ember finnyásan eltolja magától a birkás tálat, mert a birka, az mégiscsak birka. Ezért kompromisszumot kötöttem, ami az eredmény szempontjából telitalálat volt! /...../

Tovább is van... »


balinto 2006