H kolbász hozzávaló

Choucroute, avagy Elzász húsos fazeka

Évente kétszer-háromszor nekiállok, és nagyobb társaságnak főzök egy hatalmas adag húsos káposztát. Hosszú évek óta főzök hasonlót, egy ősrégi francia szakácskönyvben találtam a receptet, ami emlékeim szerint akkoriban eléggé magyarosra hajlott.
Két éve rájöttem, hogy nem véletlen hívom én ezt a mindentbele-egytálamat elzászi káposztának, mert ugyancsak hajaz az ő híres choucroute-jukra.
A choucroute [sukrut] olyan, mint nálunk a töltött káposzta: egy hatalmas fazékban legalább három, de inkább négy-ötféle különböző húsneművel savanyú káposztát főznek, ami jellegéből adódóan másnap, sőt harmadnap felmelegítve sokkal finomabb lesz. Az ízek összeérnek és kiforrnak, akárcsak a mi töltött káposztánknál.

A choucroute-nak nincs különösebb titka, csupán a fűszerezés más, illetve nem biztos, hogy az elzászi kolbászt be tudjuk szerezni, akkor viszont legyen valami hasonló.
Choucroute - elzászi savanyú káposztás, boros egytál

Tovább is van... »


Pestós, kolbászos szendvics

Egyáltalán nem vagyok szendvicsellenes, bár az alkatrészeket inkább külön szeretem enni. Egy falat kenyér, három falat sajt, egy marék saláta. Csak úgy, a tiszta ízek kedvéért.
Szendvicsből pedig annyi fajtát ki lehet találni, hogy blogot is lehetne írni rá. Neveddelaszendvicsemet.freeblog.hu, még szabad. De nyugi, nem kezdek szendvicsblogba, inkább néha megmutatok itt egyet-egyet.

Ez például igen jól sikerült, bár semmi különös, de van benne elég anyag, hogy kibírjuk vele estig. Találtam még egy üveg pestot a hűtőben, bazsalikomos-petrezselymes volt dió- és olívaolajjal, és maradt még crème fraîche is. Gabojsza kolbászából viszont már alig van...
Azoknak, akik együtt szeretik enni a cipót az alkatrészekkel :)
Pestos, kolbászos, petrezselymes szendvics

Tovább is van... »


Kolbászos burgonyakrémleves

A meleg kabát és sál mellé lassan újra előkerülnek a melengető levesek is. Micsoda közhely ez így, de valóban, most a forró, sűrű levesek esnek a legjobban.
Ennek a végtelen egyszerű krémlevesnek egyetlen egy titka van: finom házi kolbász, honnan máshonnan, mint állandó kolbászbeszállítómtól :), Gabojszától. A másik picinyke titok pedig az, hogy ezúttal a kolbászt bele is mixeltem, ami annyira bevált, hogy gyakrabban is kellene így készíteni. Az ilyen leves nem is kíván már egyéb ízesítést, csak pár pötty nagyon jó olívaolajat a tetejére - jelen esetben szarvasgombásat használtam - és egy maréknyi friss petrezselymet.
Kolbászos burgonyakrémleves olívaolajjal és petrezselyemmel

Tovább is van... »


Topulone - piemonti vörösboros marharagu polentával

Ezt a ragut még késő ősszel készítettem, de most igazán kapóra jött, hogy eddig nem tudtam közzétenni. Ideális pályázó Limara gabonás VKF! -fordulójára, mivel a polenta az egyik kedvencünk is. Bár végre végérvényesen kitavaszodott, ezt a piemonti húsos ragut egész évben elkészíthetjük.

A topulone egy igen egyszerű étel, különlegessé talán a bor teszi. Azt nem mondom, hogy Barolot locsolgassunk rá, én sem azt használtam, azonban feláldoztam hozzá egy hároméves Nebbiolot, a maradékot pedig megittuk hozzá.
A húst durvára daráljuk, de a legjobb, ha nyessük, ez a látszat ellenére nem túl hosszas, vagy macerás dolog, viszont sokkal finomabb lesz a hús. /...../
Topulone - piemonti boros-husos ragu

Tovább is van... »


Olívaolajban pácolt paradicsomos-chorizos bab

Pár hete vacsoránál ültünk, mikor a férjem azt mondja, játszunk olyat, hogy mostantól egy ideig blogokból főzök. Ezzel tetemes időt is megtakarítanánk, de a poén csak ezután jön: ő meg kitalálja, honnan van.

Évek óta mutogatom, mesélem neki, ki mit főzött, jó pár bloggert felismer már a főztjéről:). Ez persze csak a jéghegy csúcsa, még azt az érzetet keltené, hogy egy kétlábon járó, mindenttudó bloggerférjjel állunk itten szemben, arról pedig szó sincsen!:)

Nem sokkal a játék felvetése után olvastam Eszter receptjét, amiről első ránézésre tudtam, hogy (szó szerint) minden ízében telitalálat. Hát mit mondjak, nem ez lesz Eszter emblematikus fogása, amivel egy megterített bloggerasztalon is azonnal be lehetne őt azonosítani, de máris bevonult családunk konyhatörténelmébe.

Nem túlzok, tényleg minden ízében teljesen ott van, de pont ezt vártam egy ételtől, amiben paradicsom, olíva, vörösbab és fokhagymás paprikás kolbász főtt. A kép önmagáért beszél.:) A férjem halk hümmögések közepette tunkolt és evett, gyakorlatilag megettük a négyfős adagot. Ami külön szimpatikus, hogy előre elkészíthető. Legközelebb, ha nem esünk azonnal neki:), állni hagyom egy-két, vagy akár több napig is.  /-----/
Olívaolajban pácolt paradicsomos-chorizos bab

Tovább is van... »


Savanyúkáposztakrémleves sült kolbásszal és chiliolajjal

Eszembe nem jutott volna, hogy savanyúkáposztából is lehetne krémlevest főzni, pedig miért is ne. Pont az a fajta krémleves, amiben van egy csipet fantázia, savanykás-csípős, és a "levesbetét" :) is nagyon a helyén van. 

Nem először találtam Mennyei Mignon-nál nekem tetsző receptet, erre is azonnal lecsaptam.
Néhány apró változtatást végeztem rajta, bacon helyett füstölt kolbász került a tetejére, a tejszín mennyiségét is lecsökkentettem.
Kíváló lett!
             

Tovább is van... »


Paradicsomszószban párolt sertésszelet főtt búzával

Továbbra sem  hagy nyugodni a főtt búza, annyira megkedveltem. Családom ugyan nem osztja velem maradéktalanul ezt a felismerést, de sebaj, ha eléjük  teszem, csak megeszik. Hiába mondom, hogy nem lehet mindig rizsen és polentán élni, mert azt bezzeg akár minden nap ... :) Így elbújtatva viszont még a finnyásabbja is repetázott, főleg úgy, hogy remek paprikás gabojszakolbászt:) is tettem bele, igaz, csak az egyik részébe.
Paradicsomszószban párolt sertésszelet főtt búzával

Tovább is van... »


Sült radicchio sajttal és rucolapestoval

Bizonyára nem így néz ki egy maradékokból összedobott vacsora, de ez bizony az! A húsvéti vendégeskedés után még annyi finomság maradt, azokat pedig hasznosan el kellett pusztítanunk, mert várt ránk Itália a saját finomságaival!
Így néhány előétel-tálat készítettem, mindenki azt evett, amihez gusztusa volt. Felhasználtam hozzá a salátákat, sajtokat, a diós-rucolapestot, friss paradicsomot, paprikás kolbászt, mini-palacsintákat, olívás kenyeret, a dressingeket, és még amit találtam a hűtőben... Nagyobb tűzálló tálkákba helyeztem őket és betoltam a sütőbe illetve a grill alá.

Annyira jól sikerültek, hogy legközelebb ezekre építem majd a menüt is!
(Kép csak az elsőről készült, utána besötétedett.)

Sült radicchio sajttal és rucolapestoval

Tovább is van... »


balinto 2006