L sárgabaracklekvár hozzávaló

Dél-afrikai Malva Pudding

2010. június 13.
2 hozzászólás
Fejezetek: Classics, Desszert-sütemény, VT, 7 Egyéb konyhák
Hozzávalók: E fehérborecet, F vanília, L sárgabaracklekvár, recept, T tej, T tejszín, T vaj, tojás

Este arra értem haza, hogy a férjem vad kerepelés közepette focit néz a tévében. Az esti focinézés nálunk nem újdonság, sőt, heti kötelező program. A rám eső kötelező gyakorlat abból áll, hogy a karácsonyra kapott fejhallgatómmal a fejemen:) átvonulok az egy légtérben lévő konyhába és főzni kezdek valamit. Előtte benyomok persze egy jó kis zenét a lejátszóba, aztán mehet a dolog.
Ami azt a krekegő hangot illeti, arra csak később jöttem rá, hogy ez az eléggé idegesítő hangzavar a tévén keresztül magából a stadionból ered. Hát igen, elkezdődött a focivébé. 

Dél-Afrika konyháját szerintem nem sokan ismerik. Érthető, honnan is, hisz jóval távolabb van, mint akár Olaszország:) Aki viszont teheti, annak azt ajánlom, menjen el és nézze meg magának ezt a fantasztikus, színes országot!
Mi több, mint tíz évvel ezelőtt jártunk ott és bár sok apró részlet feledésbe merült, mégis nagyon jó emlékeink vannak. 

Jó lenne most valami útileírás-félét írni, de ezt most ne várja tőlem senki. Ezt a malva puddingot is hosszú évek óta sütöm, de csak néhány hónapja eszméltem rá, hogy te jó ég, itt a nyakunkon a vébé, soha jobb alkalom nem lesz, végre ez is felkerül a blogra.

Ma délben megsütöttem ezt a pudingot, hogy le is fotózzam, erre tessék, szépen, mintegy varázsszóra jönnek is elő az emlékek. Szóval lehet, hogy az elkövetkező hetekben mégis írok Dél-Afrikáról, eklektikus konyhájáról, mert receptem is van még. Képek nem lesznek, amikor ott jártunk, még hírből sem ismerték a digitális kamerát:). De azt el tudom mesélni, milyen volt két óceán kereszteződésében állni és órákig bámulni a többméteres hullámokat. Vagy Nelson Mandela börtöncellája előtt állni, vagy Fokvárosban a Waterfronton fish and chipset enni. Az óceán fölött végigautózni a hihetetlen Chapman's Peak Drive-on és Paarlban vörösborokat kóstolni. Itt ettünk először sturcchúst és láttunk egy strucc-futóversenyt is. Egyszóval, emlékeim vannak bőven.  /...../
Dél-afrikai Malva Pudding

Tovább is van... »

Mamma

Csokoládés vajaskenyérpuding

2009. december 28.
13 hozzászólás
Fejezetek: Classics, Desszert-krémes, 5 Angolszász konyhák
Hozzávalók: CS csokoládé, F vanília, G kenyér, GY mazsola, GY narancslé, L sárgabaracklekvár, recept, T double cream, T tej, T vaj, tojás, tojássárgája

Van a férjemnek egy igazán jó tulajdonsága. Persze több is van neki, hisz enélkül nem nyerhette volna meg a férjem című dobogós helyezést, de esetünkben és az alábbi történet kapcsán most ezt az egyet emelném ki.

Üzleti útjai során rendszeresen meglep azzal, amire igazán vágyom, legyen az parfüm, egy adott ruhamárka, vagy egyéb, rég áhított kütyü. A szakácskönyv külön ajándékozási kategóriát képvisel, ugyanis minden útjáról kapok egy autentikus darabot. Szerencsére sokat utazik :), ezért az utóbbi időben szép számmal gyarapodott a könyvtáram.

Így volt ez a legutóbbi, őszi londoni útja során is. Elmondása szerint csak állt és állt a nigellás, jamies és egyéb könyves polcok előtt (el tudom képzelni) és képtelen volt eldönteni, mi is ebből a valóban eredeti, nemzeti konyha. Egy igazi gasztroblogger férjeként azonban leemelt a polcról egy egyszerű, de klasszikusnak vélt darabot, a britek amolyan horváthilonkáját, amit aztán diadalittasan kapott elő a koffer mélyéből.  .....
             

Tovább is van... »

Mamma

Marcipános koszorú, kicsivúsan

2008. január 22.
3 hozzászólás
Fejezetek: Desszert-sütemény, Reggeli
Hozzávalók: CS mandula, CS marcipán, F fahéj, L narancslekvár, L sárgabaracklekvár, MADEINHUNGARY, recept, T tej, T vaj, tojás, TT kelttészta

Akárhányszor azon gondolkodom, milyen süteményt süssek hétvégére vagy akárcsak reggelire, a férjem szó nélkül rávágja: kicsiVú! Na, ebből már tudom, hogy azt a bizonyos diós koszorút szeretné, aminek kicsi Vú oldalán is nagy sikere volt. Nálunk is, ezért ha nem is minden héten, de igen gyakran sütöttem már.

Keresve sem találtam volna jobb alkalmat, hogy bemutassam a kicsivús marcipános koszorút. 
Kicsi Vú blogja ugyanis ma lett egyéves, ezen a helyen is kívánok boldog blogszületésnapot!!

Múltkor gondoltam egyet, és a koszorút dió vagy mandula helyett (mert már olyan is volt) marcipánnal töltöttem meg. Néha még a diós (vagy mandulás) töltelék alá is teszek egy vékonyka réteg sárgabarack- vagy narancslekvárt, de ebben az esetben a lekvárnak teljesen homogénnak kell lenni.
A liszt minőségétől függően (ami nálam valószínűleg jobb, mert jóval kevesebb kell belőle) más arányokkal kellett a tésztát összegyúrni, vagyis nem több lisztet, hanem kevesebb folyadékot használok. Ez állandó visszatérő probléma, hogy a liszttől függően a recepteket rendszerint *át kell gyúrni*. 
A koszorúforma bármilyen mutatós is, a mindennapokban jobban megállja a helyét a hagyományos rúdforma, még tárolni is jóval egyszerűbb.

Marcipános koszorú

Tovább is van... »

Mamma

balinto 2006