Nutellatortácska, honey pops és joghurt

El fognak szaporodni a minitortareceptek a blogon, mert nagyon rákaptam. (Aztán mindenki döntse el, hogy ez most jó hír-e neki, vagy sem.) Régebben a 18 cm-es, fele formában sütöttem, de azon is három napig nyammogtunk, a vége meg ment a kukába, végelszáradás okán. Tavaly azonban vettem egy pici, kerek, kapcsos sütőformát, nemrég meg két hasonló szívformát, na hát ebben aztán mindenki kiélheti hirtelen feltoluló sütési vágyát, csak a hozzávalókat ne felejtsük el arányosan lecsökkenteni. Érhetik az embert ebből kifolyólag meglepetések, csak szólok. Írok majd erről is, mármint hogyan csökkentsünk, riszájzoljunk le bármilyen süteményt, erre még kicsit várni kell.

Szóval mini, de sütemény, és ez a lényeg. Most két főre, formára, tányérra, étvágyra szól, ízlés szerint felszorozható. Az alaprecept Anitától való, ebbe kevesebb cukrot tettem, a tetejét pedig megszórtam - pillanat, puskázok -, mézes puffasztott búzával, pontosabban nem azzal az agyonédesesített K. betűs műremekkel, hanem bio, vadvirágmézes puffasztott tönkölybúzával, nagyon jó lett a tetején. Bár kicsit kemény lett, ezért a sütés vége felé érdemes meglocsolni vagy megspriccelni egy fél kanál alma- vagy egyéb gyümölcslével, az csak jót tehet.

Tovább is van... »