
Emlékszik még valaki gyerekkorunk pacsnijára? Ó, az a pacsni!! Iskola előtt beugrottunk a pékségbe, poharas kakaót is vettünk és már a suli kapujában lerágtuk a pacsni ropogós végeit.
Pacsnit akartam, de izibe', és ekkor beugrott a túrós-olajos-tészta. Volt otthon egy kevés ricotta, gondoltam, ezzel is bizonyára működik.
Bámulatos ez a túró alapú tészta! Könnyen gyúrható, azonnal süthető, szinte bármilyen túrót, olajat is beletehetünk, gyorsan kisül. Csak egyet nem tud ez a tészta: nem lesz olyan pihe-puha, légies, mint egy sokáig dagasztott, hosszan kelesztett élesztős tészta, ilyet ne várjunk tőle. De nem baj. Gyors reggelikhez továbbra is kiváló alternatíva, lehet bátran kísérletezni! Cserélgethetjük a lisztet, olajat, túróféléket, mindig működni fog!
Íme egy újabb bizonyíték arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben akkor is ehető süteményt kapunk, ha nem követjük hűen a receptben leírtakat. Sőt. A jól bevált, klasszikus sütemények sem az égből pottyantak egykor, azokat is kitalálta, megsütötte, folyvást javítgatta valaki, mire bombabiztos receptként bevonultak a történelembe. És nehogy egy moccanást is eltérjünk tőle, különben landolhat a kukában az egész tepsi. Ugyan!
Persze léteznek ámulatba ejtő süteménycsodák is, de most nem ezekről beszélek. Egy egyszerű omlós vagy kevert tésztát még szakácskönyv és internet nélkül is könnyen meg lehet sütni, a tészta állaga szinte adja magát, itt az arányok a fontosak.
Egy heti távollét után végigpásztáztam, mit kell feltétlenül felhasználni, ilyenre alakult a reggelire is kiváló sütemény.
Ezt a vaj helyett tejszínnel készült tejszínes-epres süteményt és Citromhab barackos-mandulás sütemény-ét ötvöztem egy harmadikká. A kissé esetlen mennyiségek a készletet tükrözik, ezen belül bármit könnyen variálhatunk.

A hétvégi grillezést előzőleg két postra akartam bontani, de a képek sem lettek igazán mutogatnivalóak és a receptek is egyszerűen elkészíthetőek, ezért íme:
Pácolt húsok helyett ezúttal halat gondoltunk a grillrácsra. Ahogy már említettem, a trentinoi kiruccanás komoly kulináris emlékeket hagyott hátra, ezért ebből merítettünk.
Egyik este a falucska halas pub-jában vacsoráztunk, mely több helyen a pisztrángjával hirdette magát. A kisvendéglő amúgy - a falu többi egységéhez képest - igencsak feledhető volt, a pisztrángot viszont már itthon ismételtük. A halat egy nagy marék zsályával töltötték meg, aztán ment a grillre. Mellé grillezett polenta járt és egyszerű saláta. Ezt turbóztuk fel, mégpedig a következő módon: [.....]
A KONYHÁMBÓL. NEKED. HOGY KEDVVEL ÁLLJ NEKI A FŐZÉSNEK. HOGY MINDIG SIKERÜLJÖN.





balinto 2006