Sült körtés - tejszínes sütemény fehér csokoládékrémmel

Ha az embernek sok a mondanivalója, akkor vagy tologatja maga előtt, vagy hadar össze-vissza, vagy belevág a közepébe, lesz ami lesz. Hát most több okból kifolyólag én is ezt választom.
Nem elég, hogy a receptekkel is jócskán el vagyok maradva, de szövegelni sem fogok most olyan sokat. Pedig lenne mit.
Múlt héten négyéves lett ez a kis blog, és higgyétek el, több A4-es oldalt meg tudnék tölteni azzal a mondókával, mennyire megváltoztatta ez az életemet. Ha nem kezdem el ezt a blogot, talán a mostani évek is máshogy alakulnak, nem is lehet, hanem biztos.
Arról már nem akartam írni hosszan, csak megemlíteni, hogy a mai nappal a hiteles és szabadalmaztatott:) Freeblog (az anyánk) számlálója szerint egymillió látogató suhant itt át a blogon négy év alatt, de ez egyrészt egy megfoghatatlan és igen pontatlan szám, és többek között ezért sem érdekes. De a négy évet mégis csak jó valamihez kötni, ez meg egy szép kerek szám, ezért leírtam, de a rajtam áttipró, feltehetően nagy számú robotokat azért még sem ünnepelném, mint lelkes olvasókat :))

Ezért a fennmaradó 824 697 letöltést:) ünnepelhetnénk akár egy gyors pizzával is, de inkább álljon itt ez a körtés süti, amit a szintén új kedvenc tésztám alapján sütöttem.
Kitaláltam azért egy kis játékot is, de azt majd legközelebb, vagy inkább egyet ugorva megírom, ne féljetek, nem maradtok le semmiről, ha meg igen, akkor átvisszük az ötödik évre:). Elvégre akkorra aztán tényleg kitalálok ám valamit !!  /...../

Tovább is van... »

Tejszínes-epres sütemény

Igen, tudom, hogy szeptember van és régen vége már az eperszezonnak. Nem is most készült ez a sütemény, hanem a szezon kellős közepén, kétszeri ismétléssel. Annyi epres recept volt itt nyáron (és maradt is még bőven), hogy egyszerűen továbbtoltam magam előtt, jusson jövőre is.
Nemrég azonban megláttam a blogokon, hogy Pesten is lehet későn érő epret kapni. Ez tényleg jó hír, no nem csak azért, mert most feltehetem ide ezt a finom és eszméletlen egyszerű epres süteményt, hanem azért is, mert a kései eper általában sokkal finomabb a tavaszinál. Amúgy pedig bármilyen lédús, piros gyümölcsből elkészíthető, akár szilvából, vagy puhább barackból is.

Az alapja egy egyszerű kevert tészta, amiben csupán annyi a trükk, hogy a vajat tejszínnel helyettesítjük. Jómagam sokat bosszankodom azon, hogy a kevert tésztához túl hideg a vaj, elfelejtettem kivenni a hűtőből, a mikróba pedig nem szeretem betenni. Nos, az ilyen esetekre találták ki a tejszínes kevert tésztát! Nem is ragozom tovább, íme a recept. /...../

Tovább is van... »

Mogyorós-csokoládés sárgarépatorta

A múltheti szalmaözvegységem alatt szabad akaratomból kifolyólag csak úgy tobzódtam a zöldségekben. Szerencsére semmit nem kellett kidobnom belőle, pedig volt egy nap, amikor csak enyhe tuszkolással tudtam bezárni a hűtőajtót. Másnap aztán az összes zöldséget megtisztogattam, elrendeztem, és a kupacok látványosan összezsugorodtak.

Először attól tartottam, hogy cékla- és répamérgezést kapok, a férjem pedig úgy talál majd rám a konyhapadlón elterülve, hogy épp az utolsó szál répát próbálom a számba gyömöszölni. De olyannyira nem így volt, hogy amikor már egy szál répa sem volt otthon, hiányérzetem támadt. Biztos a tavasz teszi, végre kirugdostuk a telet, így a ropogós zöldségek is sokkal jobban ízlenek.

Készítettem egy nagyon izgalmas salátát és levest is, de most Húsvét előtt a répatortát teszem föl, jön azonban a többi is. 
Húsvétot kissé előrehoztuk, mivel az ünnepek alatt elmegyünk egy kicsit Dublinba. Nagyon örülök a kimozdulásnak, annak, hogy pár napot együtt leszünk, mászkálunk, nézelődünk és persze jókat eszünk! /...../

Tovább is van... »

Szilvalekváros csokoládés sütemény armagnac-ban pácolt aszalt szilvával

Eve-nél találkoztam ezzel a - számomra - kimondhatatlan nevű:) süteménnyel és elsőre szimpatikus is lett. No nem csak azért, mert mindenki oda volt érte, hanem elsősorban az egyszerű kivitelezhetősége fogott meg. A képről az látszott, hogy nem egy fújtós, száraz kevert tésztáról van szó, ami lassan már a könyökömön jön ki. Ebben a tésztában nincs tojás, viszont van benne bőven lekvár, ez adja a pikantériáját, és persze a nagyon jó állagát.

Elnézést kérek Eve-től, de a decis számokat átváltottam grammra, nekem ez jobban fekszik. A tésztához még brandyt is adtam, és nem baracklekvárban, hanem szilvában utaztam. Hogy miért? Mert kíváló talaja lett az armagnac-ban pácolt szilvámnak ! Hát ezért!
Tényleg finom, nedvesebb állagú és szerintem azért nem túl nehéz sütemény. A szilva alól az armagnac-ból még rálöttyenthetünk egy keveset, na úgy még ütősebb lesz.

Az armagnac-os szilvát egyébként mousse au chocolat-hoz gondoltam, ahhoz valami isteni, de gyakorlatilag bármihez adhatjuk.  [.....]
              

Tovább is van... »

Narancsos-mákos sütemény

Erre a süteményre talán még kedves szülőanyja sem ismerne rá, pedig egy az egyben Maci ropogós, mákos morzsájával megszórt szilváslepényét akartam megsütni. Sőt, hűen a recepthez neki is futottam, a feléig meg is valósult, csupán menetközben vett egy enyhe balkanyart. Ugyanis az a ropogós szilvás már első ránézésre is olyan nekemvalónak tűnt, hogy arra csábított, süssem meg.
Ugyan lassan kifutottunk a szilvából, de nem ez volt az akadály.

Hétvégére akartam sütni, aznap pedig a férjem vásárolt és hiába kötöttem a lelkére, hogy szilva, kérem szilva!! Mandarint hozott. Szilva volt, mondta, de a mandarin jobban nézett ki. (Számomra rejtély, hogy egy cellulitiszes mandarin hogy nézhet ki jobban, mint egy hamva pofijú szilva. Ez van.) Innentől kezdve átszabtam egy kicsit a receptet, az időközben krémmé átalakult mákos morzsa alulra került, hogy a lédús mandarin bele tudjon csöpögni. Mint utóbb kiderült, jó volt a megérzésem.

Bár a kép - illetve a sütemény - nem lett túl esztétikus (dolgozom még rajta, dolgozom!), de annyira finom lett, hogy ízben bárhol megállja a helyét. Utólag utánanéztem a narancs-mák párosnak, de nem sokat találtam a hálón. Nem is értem, miért, pedig ez egy fantasztikus kombináció...  [.....]

             

Tovább is van... »

Tökmagolajos sütemény tökmaggal és áfonyával

Kamrarendezés során mindig érik az embert meglepetések. Én meg különben sem vagyok az a tip-top háziasszony, aki előre tervez, pontosan tudja, mit főz majd a héten és ehhez és persze a kamrapolc leltárának függvényében be is vásárol. Egyáltalán létezik ilyen??
Ha igen, attól itt helyben elnézést kérek, sajnos nem én vagyok az, aki a háziasszonyok gyöngyének eme táborát tovább gyarapítaná. 

Ami nem is baj, különben nem került volna elő három zacskó tökmag a fiók legmélyéről, és további két (külön-külön is felbontott) stájer tökmagolajos üveg, amiknek felhasználási céljára homályosan azért már emlékeztem. Egész nyáron készültem, hogy a tökmagolajat egy kis ribizlilikőr társaságában majd jól rálocsolom a házikészítésű vaníliafagyimra, de mivel fagyit is alig kutyultam az idén, így elfelejtettem mire rálocsolni. Szerencsére még egyiknek sem volt baja - hála a stájer minőségbiztosítási előírásoknak, még a maradékok felhasználását sem kell elsietnem.

Később arra is emlékeztem, hogy mi célból vittem én haza ennyi tökmagot. Tavaly egy tökmaggal foglalkozó könyvben láttam jó néhány, izgalmas receptet, abból akartam elsőként egy süteményt megvalósítani.  [.....]

                   

Tovább is van... »

Mákszemes citromos-joghurtos sütemény

Talán sokan emlékeznek még rá, mekkora sikere volt tavaly kicsi Vú már-már legendaszámba menő citromos süteményének. Nem csoda, hogy végigsöpört a bloggertársadalom konyháin, mert nehéz ennél könnyebb, frissebb sütit kevesebb energiával megsütni! 
Az eredeti recept egy francia blogon található, ott viszont nyomát nem találtam a gyökereknek - amit nyilván csak én kerestem:-). Annyi kiderült, hogy képregényekbe is beillő, amúgy bármit sejtető rózsaszín szalamander nick mögött egy 32 éves, valószínűleg főzőőrült francia lány bújik meg (erre csupán a majd' háromezer hozzászólásából bátorkodtam következtetni), és ezen a ponton nem is érdemes tovább keresgélnünk.
Ugyanis ez a könnyű, piskótaszerű sütemény rendkívül hasonlít egy amerikai klasszikusra, amit Lemon pound cake néven több helyen fellelhetünk.
Nehogy félreértsen valaki, ez a könnyű citromos szerintem az amerikai *rokon* légiesített változata, és nyilvánvaló, hogy emez lehetett előbb.

De nem szeretnék ebbe én most mélyebben belemászni, mivel a citromos piskóta gasztrovonatkozású kultúrtörténetéről halvány lila fogalmam sincs, úgy meg nehéz bármibe is belemélyedni. Csak égeti magát az ember...
Maradjunk annyiban, hogy vészesen feltűnt valami hasonlóság... [.....]

Tovább is van... »

Húsvéti tojáslikőrkuglóf juharszirupos öntettel

Az idei Húsvétunk nem úgy alakul, ahogy eddig megszoktuk. Ami a menüt illeti, idén nem lesz hagyományos értelemben vett sonka, emiatt nagy bánatomra most először sonkagombóc-leves sem vezeti föl az ünnepi ebédet. Még sonkát sem vettem az idén, mert Húsvét után egy bő hétre elutazunk és nem lesz, aki elfogyassza a maradékokat. A már-már családi hagyománynak számító húsvéti menünk felrúgásának egyetlen, profán indoka van: anyósomékat látjuk vendégül és az ő kulináris befogadóképességük ugyancsak véges.

Az ebédet ezért nagy gonddal kellett összeállítanunk, de nem úgy, ahogy ezt ebben az esetben mindenki gondolná! Azon a vékony mesgyén kell egyensúlyoznunk, ami egy könnyített, de mégis klasszikusnak mondható húsos menü és egy olaszos beütésű vacsora jelenthet. Nem könnyű feladat, ezt most le kell szögeznem. 

Ezt a tojáslikőrrel készült kuglófot hosszú évekkel ezelőtt sütöttem, nagyjából hosszúkás formában, mert ahhoz van tálalókészletem is. Kissé feledésbe merült, de most, mivel nem tálalhatok túl "flancos",  krémes süteményt, sőt olyat sem, amit idegen íze miatt esetleg nem szívesen ennének meg, valóban kapóra jött. És lám, rá kellett jönnöm, hogy eddig méltatlanul bántam vele ennyire mostohán. Pedig egy teljesen egyszerű, klasszikus recept, nincs is rajta mit variálni. Próbáltam, de beláttam, ez úgy van jól, ahogy. Annyit azért változtattam, hogy a növényi olaj helyében repceolajat használtam, mert ez mindig van a konyhában. Semleges ízű, nagyon egészséges olaj, általában ezt használom az olíva mellett. A tojáslikőrt magam készítem, ez került bele is, a formát pedig nem zsemlemorzsával hintettem be, hanem őrölt mandulával. Ez valóban nagyon jót tett neki.  [.....]

Tovább is van... »

Citromos sütemény Capri szigetéről (Torta al limone)

A citromos sütemény eredetileg Dél-Olaszországból származik, de lédús, zamatos, óriási citromok szinte mindenhol tonnaszám teremnek egészen Délig, ezért mára nem is lehet tudni, hol sütötték az eredetit. Egyes források szerint a campaniai verzió ricottával készül egy vajas omlóstészta ágyon, viszont Campaniaban sehol sem láttam, se nem ettem ilyet. (A ricotta felhasználása igen elterjedt, de nem épp ebben a formában.) Citromos süteményből (amit mindig tortának neveznek a kerek formája miatt) viszont ez a fajta hódít, állítólag ő is Capri szigetéről érkezett, mint mandulás rokona, könnyű piskótaszerű tésztalap, szinte légies, krém nélkül, a krémszerűségét a rákent, majd szép lassan beleszivárgó sűrű citromos sziruptól kapja.

Sokáig kerestem a megfelelő receptet, ami pont olyan, mint amit Nápolyban és környékén ettünk. A férjem azóta nyaggat, mert akármelyik, magát eredetinek valló receptet is sütöttem, sosem volt az igazi, mint épp az, amit a Di Matteo-ban ettünk. Többszöri nekifutásomat végül is díjazta, azt mondta: "Hmm, ez már közelít." Ez már tényleg hasonlít a Matteo-féle etalonhoz, légies, könnyű és hihetetlen citromos!  [.....]

Tovább is van... »

Dézi mogyorós tortácskái

"Anyaaaa! Één is akarok már olyatat sütni, mint teee!"
Ez a szívszaggató mondat a legnagyobbikamtól csengett a fülemben, amikor a polcon végre megláttam. Anya legyen a talpán, aki az ilyen mondatoknak ellen tud állni, én nem is akarok. És tessék, hosszas keresgélés után csak megtaláltam Donald Kacsa gyerekszakácskönyvét és persze rohamtempóban le is csaptam rá. (Nehogy megint elvigyék az orrom elől, mint a múltkor, na:-( Bár többet fizettem így is érte, mint ami az eredeti ára volt (110 Forint, nem vicces?). Rögtön elő is kaptam otthon. Helyes kis könyv, nagyobb gyerekek is elkezdhetnek belőle sütni-főzni, mert olyan gyerekbarát receptek vannak benne. Kicsit ámerikai, kicsit megdöncis, de ha a gyerekek élvezik, akkor majd behúnyom egy szemem. Átlapoztam a könyvet, és minden hozzávaló természetes, ez is valami. Egyszerű spagetti, fasírt, hamburger és csirketál, meg édességek is szép számmal. Milyen jó is lesz majd a babazsúrra! 
Valamit azonnal ki is kellett próbálnom. Dézi mogyorós tortácskáihoz pedig szerencsére, minden volt itthon. Meg ez teljesen olyan muffinszerű. Mert a mogyorót nem használtam el a múltkor, mivel sajnos még sem sütöttem meg azt, amit akartam. Most viszont jobb helye lesz itt!
Tudod, mit? Tegyél  bele még mazsolát is. Ha elvágom a tortácskákat és lekvárral megkenem, attól jobban fog csúszni a rosszevőknek is, a felére azért porcukrot szórtam. A tetejét a gyerekek ki is díszíthetik, úgy még mókásabb lesz! Persze, ha lesz hozzá kedvük.  [.....]

Tovább is van... »

Olívás-paradicsomos kenyérsütemény

Régóta sütögetem már az olívás kenyeremet és akik ott voltak a GBT első találkozóján, élőben is megkóstolhatták. Nem is kenyér ez, hanem a négy tojás jóvoltából valamiféle átmenet a kenyérféle és a fűszeres, sós sütemény között - ezért lett a neve kenyérsütemény. Nem tudom semmilyen kategóriába sem betuszkolni, de azt hiszem, nem is kell: reggelire is szoktuk enni, de borkísérőnek is kiváló, sőt egyszer még egy sűrűn mártásos hús köreteként is adtam, mintegy a szalvétagombóc kissé meghasonlott alteregójaként.   

Egy hete grillezéshez újra elővettem ezt a kenyérsüteményt (ha valakinek jobb nevesítési ötlete van, szívesen fogadom:-), de ezúttal elhagytam a sonkát, helyette viszont bőséggel belevágtam a szárított paradicsomot.  
A véletlen hozta, hogy épp olvastam Gabojszánál, hogy már többször elkészítette a dagasztás nélküli sörös kenyeremet - és épp azokkal a hozzávalókkal kísérletezett, amikkel én is, épp ennél a kenyérnél.
No kérem, hogy fokozzuk a véletleneket (véletlenek pedig ugye nincsenek!), C&V jóvoltából a magyar gasztroblogszférában épp kezd szárnyra kapni a paradicsom aszalási láz (ahogy C&V fagyilobbizásának eredményét megismertük, nem is csodálkoznék, ha a fél magyar gasztroblog társadalom előbb-utóbb csak aszalna (magamat is beleértve), már ha lesz elég napsütése, az pedig lesz még, ahogy látom.) Nem kell ilyen melegben a sütő előtt görnyedezni, mert még is csak az az igazi. [.....]

Tovább is van... »

Vajas-mandulás sütemény

Ez a fejezet a "Facér férfiak főzőkanállal" című sorozat sokadik része.
Érdekes dologra lettem ugyanis figyelmes, amióta blogot írok. A férjem elvétve eddig is odaállt a tűzhely elé és szívesen összekutyult a családnak ezt-azt. A hangsúly inkább a kutyuláson van... Vesztemre elég kulináris érdeklődésű, amióta meg blogba öntöm a fölös energiámat, különösen meg akarja mutatni, miket tud. Mármint a konyhában. Kápráztatásának eredményét meg rendszerint nekem kell eltakarítanom:-((  (Illetve takarít ő, 5 perc alatt sitty-sutty kész van a rendrakással, nekem viszont a takarítás utótakarítását kell elvégeznem.)
(Másnál is olvasgatok efféle energialevezetést - kicsi Vú élete párja szendvicset gyárt, de Mr. Fakanál is próbálkozik, konkrét recept itt. (Sőt itt még egy férfiaknak szóló szakácskönyv is olvasható). 

Aztán a múltkoriban hosszab ideig volt kénytelen önellátónak lenni, telefonon keresztül hosszasan ecsetelte az épp aktuális konyhai aktivitását. Hát, írtó büszke volt magára, mikor megsütötte ezt a mandulás süteményt. (Később aztán kiderült, hogy anyósom nehezményezte, hogy a tészta félig nyers maradt, ami viszont jobban előhozta, hogy a mandula meg avas volt.) Szóval a művet vissza kellett tapsolni, ezért megkaptam egy hétvégi reggelire.  [.....]

Tovább is van... »

Mogyorós madeleine

Tovább is van... »

Krémsajttal töltött limoncellos muffin

Többen közkívánták már ezt a receptet, így kötelességemnek éreztem, hogy minél előbb eleget tegyek ezeknek a kívánságoknak.
A cím elég csalóka, mint ahogy sokszor, most is nehéz nevet adni egy-egy ételnek. Mivel a tésztában nincs limoncello, ezért így neveztem el - remélem találó.
Joghurtból ez esetben a zsírdúsabb fajtát vettem, de nagyon jó, krémes állagút. Vaníliából természetesen még mindig a kikapart vaníliarúd a legjobb, mivel azonban van kivonatom, azt használom. A kristályvanillinnal dúsitott kristálycukrot ez esetben felejstük el....   Egyáltalán nem érződik.
Én egy ideje szívesen használom az úgynevezett cupcake (ejtsd: kapkék) formát, amit inkább minimuffin forma néven árusítanak. A cupcake egyfajta miniatűr muffin, de sokkal díszesebb, kisebb remekmű, elegáns, pici süti. Több cégtől lehet már kapni ilyen formát szilikonból, ezek gyártófüggően 15-19 apróbb gödröcskével rendelkeznek. Számomra az a valódi előnye, hogy ezeknél a piciny, kétharapásnyi minisütiknél szinte minden harapáshoz "kapok" egy kis mázt, nem úgy, mint a nagyobb társaiknál, ahol nagyrészt már a "szárazabb" tésztát rágcsálom, máz nélkül.  [.....]

Tovább is van... »

Sörös kenyér - dagasztás nélkül