Z brokkoli hozzávaló

Libacomb pirított zöldségekkel

2008. november 17.
11 hozzászólás
Fejezetek: 00 Cucina italiana, Főétek, Mellékes, Borajánlat, 03 Secondi
Hozzávalók: A alkohol, A bor, B fehérbor, brodo, E pezsgőecet, H liba, O olaj, O olívaolaj, recept, T vaj, Z articsóka, Z brokkoli, Z burgonya, Z kapribogyó, Z paradicsom, Z rucola, Z sárgarépa, ZF zsálya

Megbeszéltük, hogy hétvégén libacomb lesz, de Márton-napon teljesen elfelejtkeztem róla, hogy a liba miért is van, pedig az volt. Márton-nap-tudat nélkül is nagyon jó lett - miután átsült rendesen.

Abban az emlékezetben voltam, hogy én már sütöttem libacombot. Libát, egész töltött libát már sokszor, de libacombot még nem, és mivel comb, összekevertem a kacsamellel. Ez valahogy logikus, nem? Szóval úgy kezdtem neki, hogy szépen mindkét oldalról megpirítottam a combokat, aztán betettem őket a 80 fokra előmelegített sütőbe. Mint a kacsamellet... Mindezt egy órával a vacsora előtt, amíg a zöldséget gondoltam elkészíteni.

Így is lőn.
Liba be, zöldség roppanós-finomra süt, megterít, bort bontat, vizet tölt, zenét feltesz, hangulatvilágítást bekapcsol, liba ki, mártást beforral, tányérokra szervíroz. 
Asztalhoz leül, beszippantja a sült libacombból kiáradó fantasztikus illatokat, villát libába szúr, vágja az első, omlós falatot.... na és akkor ezen ponton, ahogy akár egy bungee ugrás alkalmával, átvillan az ember agyán az egész addigi, kulináris múltja, tapasztalata (??), a hús ugyanis még nyers volt:-)))

Még jó, hogy nem hívtam vendégeket.  [... Tovább is van]

Sült libacomb pirított zöldségekkel

Tovább is van... »

Mamma

Paradicsomos brokkolikrémleves gorgonzolával

2008. november 3.
6 hozzászólás
Fejezetek: 00 Cucina italiana, Leves, VKF !, 02 Primi
Hozzávalók: brodo, F szerecsendió, O olaj, O olívaolaj, recept, S gorgonzola, S sajt, T tejszín, T vaj, Z brokkoli, Z fokhagyma, Z paradicsom, Z paradicsom darabos, ZF petrezselyem

Azzal kezdeném, hogy mára mindannyian nagyon kedveljük a leveseket, mégis viszonylag keveset eszünk. Ennek pedig elég prózai oka van: a leves önmagában nem tesz ki egy étkezést, még komoly belső élettel, rengeteg rácsorgatott olívaolajjal és kenyérrel sem, utána következővel meg már túl sok. Nekünk legalábbis. Ezért van ritkán leves, mert két piti kis tányérért nem állok neki, bár már egyre inkább azért igen.
Ez az egyik oka, amiért annyira megörültem Cserke kiírásának a levesekről. Végre főzök levest, mert most kell:-)), amennyit csak akarok! Be is lendültem egy időre, de a fő levesnek valami különlegessel akartam előhozakodni. Összeírtam vagy húsz levest, amit régóta tervezek és megmutattam a férjemnek a listámat: Drágám, ezt eszed két hétig. Húzogatott, pirosozott, közben hümmögött, aztán maradt nyolc. De nem volt szerencséje, mert sokat volt távol az utóbbi időben, és csak telefonon, hosszasan ecsetelte a vacsoráit Koppenhága, London és Stockholm között.

Az egyik leves, amit terveztem, nagyobb kerülővel jött volna létre. Évek óta többször belebotlottam egy Nigel Slater-receptbe a külföldi blogokon, ami egy aromás sajtos, pirított dióval megszórt és szemes mustárral tuningolt karfiolkrémleves volt. Nem tudom, a recept honnan van, nekem nincs NS-könyvem, de a leves már rég felkeltette az érdeklődésemet. Ezt akartam megváltoztatni, mégpedig brokkolira, mustár nélkül, de kéksajttal. Pár hónapja Venetoban ettem egy hasonló levest (az mangoldból volt), abban még radicchio-levélkék is voltak, a sűrűséget meg a lila, de kemény salátalevéllel is fel lehetett meregetni, és annyira jó volt, hogy valami hasonlóra gondoltam.
Kétszer is bevásároltam hozzá, de mindig elfogyott másra (még őstermelő-diót is vettem a pirításhoz), ezért a végső főzést vasárnapra időzítettem. Így jár az, aki halogat:-). Vasárnap ugyanis nyitom ki a gépet, és mit látok? Kicsi Vú kéksajtos brokkolilevesét, amit Gabojsza is meg akart főzni, aztán Rossamela kéksajtos, olajos magos karfiolkrémlevesét és végül Maci gyönyörűséges gorgonzolás krémlevesét is:-))) 

Hogy mi következik ebből? [.....]

Paradicsomos brokkolikrémleves gorgonzolával

Tovább is van... »

Mamma

balinto 2006