Tejszínes tökfőzelék marsalás borjúszelettel

Ezzel a főzelékkel biztosan nem lehetett volna engem az óvodából kikergetni, mert ez nem OLYAN főzelék. amit én nem szeretek, semmi liszt, semmi tejföl, semmi szétázás. Ez luxusfőzelék, ha egyáltalán lehet annak nevezni, de mindegy is, sőt az is lehet, hogy óvodáskoromban még az ilyenért sem rajongtam volna.

De ma már igen. Nem is főzelék ez számomra, de kiokoskodtam magam már a főzelék determinációján, szóval hagyjuk. Ez úgy jó, ahogy van. A recept Gabojszától származik, és most a képet is tőle lopikáltam el, mert a mienkről technikai felszerelés - és feltehetőleg lehetőség hiányában is - kép nem készült. Amúgy szerintem mindenki el tud képzelni egy tál tökfőzeléket, rajta egy szeletke hússal, optikában sok újat az enyém sem tudott volna mutatni, na de az íze!

Életem első tökfőzeléke további tökfőzelékfőzést von majd maga után, ez már biztos.
Amúgy kicsit trükkösre sikerült, ami még jobban feldobta a főzeléket. A hús boros szaftját sütés után beredukáltam, ezt kevertem bele a főzelékbe, az intenzitása ezek után nyilvánvaló, nagyon finom lett, helló tökfőzelék, te már maradsz! :)

Tovább is van... »

A Nagy Előételtál - Antipasti misti

Néhány héttel ezelőtt egy nagyszabású vacsorát főztünk.
A család már egy éve készült erre az emlékezetes eseményre, a szállodát és a vacsora színhelyét is időben lefoglalták, nehogy bármilyen porszem is akadjon a gépezetbe. A ruhákat és persze az ajándékokat is már fél éve kiválasztották, az ékszerésznél már ott várakozott a csinos, helyre kis csomag. Pár hónapja pedig a hosszú szerelmes levél  mondatai is kezdtek megfogalmazódni, hogy majd élesben jobban peregjenek a szívből jövő mondatok.

Aztán az Élet közbeszólt. 

Szerencsére volt az Életnek annyi lélekjelenléte, hogy mindezt pár héttel a Nagy Esemény előtt tette, így volt még idő, hogy átgondoljuk a haditervet.
Gyönyörű, romantikus szálloda, hozzákapcsolódó, megannyi nüansszal technikai okok miatt mind le lettek fújva, és maradt a puszta kérdés, hogy most aztán hogyan tovább. Hogyan legyen a nagy ünneplés. Meg hogy legyen-e egyáltalán... Mert anyósomék - mivel róluk van most szó - az Élet emígyen történt balcsapása után semmi hajlandóságot nem mutattak afelé, hogy e jeles napról bárhogy is meg szeretnének emlékezni. Túlságosan más dolgokkal voltak akkor elfoglalva, a saját, megszokott életüket is alig tudták hirtelen egyenesbe hozni.

Felajánlkoztunk, hogy ne csüggedjenek, maradjon az eredeti terv, csupán más helyszínnel, mi -legjobb tudásunk szerint - megfőzzük majd az egész vacsorát, náluk, a jól ismert környezetben.
Hosszas tanakodás után végül is igent mondtak, de nem volt ez egy egyszerű menet, napokig győzködtük őket, hogy értsék meg, ha ezt kihagyják, később nagyon megbánják. Mi közben már lázasan gondolkodtunk a menün és a kivitelezésen is, hisz nem egy városban élünk, és ha egy idegen konyhában kell egy emlékezetes menüt lábra állítanunk, az azért elég nagy kihívás....

Tovább is van... »

Risotto mozzarellás-zöldfűszeres tojással

Ez a recept egy igazán öszvér megoldás, hisz két egyszerű klasszikus fogást ötvöztem, így fúziósnak aztán végképp nem mondható. Viszont nagyon jó lett és ezzel el is nyerte a létjogosultságát!
A mozzarellás mártást, ami hasonlóan készül, mintha sajtos rántottát sütnénk, pastára szokták tenni, leginkább hosszúmetélten mutat jól. Ekkor a tojás persze hígabb marad, hogy el tudja látni a mártás szerepét, most viszont jobban átsütöttem. Ez a mártás amúgy egy igazi jolly joker, mivel alig kíván frissen vásárolt alapanyagot, seperc alatt készen van, de mégis tartalmaz egy mutatós kis csavart. Az egyetlen titka pedig a kíváló minőségű alapanyag:-)). Ha nem takarékoskodunk sem a bivalytejből készült, szálasan húzódó mozzarellával, a cserépről lenyesegetett, friss zöldfűszerrel és a frissen reszelt vagy forgácsolt parmezánnal sem, akkor káprázatosan finom vacsoránk lesz!
A risotto a legegyszerűbben készült, de ez a mártás valóban feldobja.

Tovább is van... »

Kapros-lazacos ricottakrém citromkosárkában

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy nívós, magára adó étteremben gyakran adnak amolyan kis üdvözlőfalatkákat. Ez amúgy nem azonos az asztalra kitett kenyérkosárral és esetleg egy kevés vajjal, nem, az amuse bouche, amiről szó van, (szó szerint az jelenti, hogy a szánkat szórakoztatják addig, amíg a megrendelt étel meg nem érkezik - hát ha jobb nincsen...:-) ennél jóval több: egyfajta üzenet a séftől, ami azt jelenti lefordítva: ezt tudom, ezt várhatsz itt, tőlem:-). Rendszerint kisebb, jobb helyeken az erre specializálódott amolyan amuse-bouche-kanálban érkezik, de lehet a falatka akár a tányéron is, ha kellően adjusztálva kapjuk. 
Mondom, csak igazán nívós helyen várhatjuk ezt el, különben marad a kenyeres kosárka, és ha szerencsénk van, nem csupán színtiszta vajjal kényeztetnek bennünket a várakozás idejére. (Mondom, jobb esetben is finom, friss vajjal, még jobbakban pedig igazi vaj- és túrós költemények is az asztalra kerülhetnek, de azért e téren is érik az embert meglepetések).

Akinek azonban nincs ilyen kanálkája (ezeket elég rázós áron mérik, miszerint eszmei értékben igencsak magasan dotáltak. Az enyéimet potom 4 euróért szereztem be, bár ha jól tudom, a kék-sárgában kerámia kivitelben is kaphatóak igen jutányos áron), annak különösen ajánlott ez a szellemes kis megoldás.
A félbevágott citromban épphogy elfér két kisebb falat, a krémet kényelmesen ki lehet kanalazni, utána még csak mosogatni sem kell:-), szóval ideális, de egyben ütős előétel is!

A kapros lazacos ricottakrémmel pastát is szoktak tölteni, ami igencsak finom, nyugodtan ki lehet próbálni!! Én most a kivájt citromokat töltöttem meg ezzel a krémmel, hozzá még koktélparadicsomokat is adtam, és ha maradt a füstölt lazacból (vegyünk nyugodtan többet!!), akkor mellé is adhatunk még néhány szeletet.

Be kell valljam, ez a fantasztikus ötlet megint csak nem tőlem származik:-)), az egyik olasz szakácskönyvemben láttam a félbevágott citromkosárkákba tett salátát (a saláta viszont teljesen más volt), innen vettem a tálalás ötletét.

Tovább is van... »

Sült kapros tojás paradicsommal

Ennek a kis fogásnak a valódi lelke a zöldfűszerek mennyisége, attól lesz olyan friss és üde, mint egy tavaszi rét. Vágjunk bele egy egész csokrot, a legjobb a petrezselymet és a kaprot vegyesen használni, tapasztalatom szerint még a megrögzött kaporimádók is így kedvelik jobban. Hamar elkészül, csak a zöldfűszert érdemes hozzá előre beszerezni. Jó sült husi mellé, de pici éhségre önállóan is megteszi, akkor ketten ehetik.



Sült kapros tojás paradicsommal

6 db tojás
6 db koktélparadicsom
300 g póréhagyma (1 nagyobb szál)
2 szeletke vaj
1 tk keményítő
400 ml tej (1,5%)
1 tojássárgája
só, őrölt bors
szerecsendió, őrölt
4 ek sajt, reszelve (ementáli, cheddar)
½ csokor kapor
½ csokor petrezselyem

A tojásokat keményre főzöm, megtisztítom és mindegyiket négybevágom. Egy nagy tálba - amit ebben az esetben nem kell kivajazni -, vagy inkább egyszemélyes kis tűzálló tálkákba szétosztom a tojásokat és a félbevágott paradicsomokat. (Nem feltétlen kell koktélparadicsom, csak ne legyen lédús és inkább kisebb.) Kevés vajat (vágj egy vékonyka szeletet a vajtömbből) felforrósítok egy kis lábasban és a felkarikázott póréhagymát 5-10 perc alatt majdnem készre párolom és ráhalmozom a tojásegyvelegre.
A sütőt 170 ºC-ra (légkeverés) előmelegítem.
Most jön a besamelmártás. Újabb kis szelet vajat teszek a lábasba, hozzákeverem a keményítőt (ez lehet búza-, burgonya- vagy egyéb is), majd állandóan kevergetve a tej egy részét is hozzáöntöm. Lassan kezd sűrűsödni, ekkor a tojássárgájához keverem a maradék tejet, majd beleöntöm a besamelbe. Fűszerezem majd hozzáteszem a sajtot. (Az a jó, ha markánsabb, erősebb sajtot veszel, lehet kísérletezni.) Felvágom a kaprot és a petrezselymet (deszkán késsel, vagy hintakéssel, de ollóval is vághatod, de akkor külön tálba vágd, és ne azonnal az ételre.) és a felét rászórom a tojásokra, majd rákanalazom a mártást (napírozom, vagyis bevonom mártással az ételt, de nem keverem el vele), majd beszórom a maradék fűszerekkel. Íly módon jobban elegyedik, mindenhova jut és a tetejére sem fog rásülni.
A tálkákat 15 percre beteszem a sütőbe. Éppenhogy csak átforrósítom és kész is.
4 személyre / 355 kcal / 22,7 g zsír / LF30 57%